Látogatóban

Ma ritkán látott barátainkhoz, Árpiékhoz látogattunk délután. A gyerekek jót játszottak, mi próbáltunk beszélgetni. :)

A nagyok

A kicsik

Bónusz:

Karácsonyi összefoglaló

Talán ott kezdem hogy 22.-én még nem volt minden megvásárolva aminek meg kellett volna lenni, én meg beígértem a csajoknak egy játszóházazást az osanban, ahol "nem" voltak sokan. Na mindegy, ezek után a 23.-a elég nyugisan telt volna ha Apjuk nem megy dolgozni és nem megy munkavacsorára. Napközben szétszereltem a járókát, megcsináltam a kókuszos kockát és a somlóit, még jó hogy a beigli már készen volt, a kacsa a mélyhűtőben pihent, én meg alig vártam az estét hogy nekieshessek ezer meg egy dolgomnak azért hogy ne legyen a 24.-e megint olyan kapkodós és zsúfolt mint szokott. Este mikor a csajokat sikerült ágyba dugnom első dolgom a babaház összeszerelése volt, jól haladtam, nem kellett megszakadni, ment mint a karikacsapás. Aztán a fa következett. Felállít, égőt próbál, nagyjából díszít... mert Emma is szeretett volna díszíteni és nem akartam kirekeszteni a buzgóságommal. A babaházat a kamrába szerettem volna rejteni az ajándékozásig, de oda nem fért be, így a wc-be tettem be, majd kulcsra zártam. A család meg használhatta a fürdőben lévőt. :) Aztán csomagoltam volna, de nem volt mibe, pedig tuti maradt tavalyról papír, csak nem találtam meg. Apát hívtam, hazafele ugorjon be a teszkóba, és hozzon. Éjfél körül érhetett haza, akkor álltam neki a csomiknak, de túl sokat nem vállaltam, inkább előszedtem az ajándéktasakokat, így hamar végeztem. Közben igyekeztem a lehető legjobb kinézetűvé tenni a lakást, hogy 24.-én csak főzni és takarítani keljen. Leszedtem egy tonna ruhát a szárítókról, pakoltam, stb.

24.-én persze semmi nem úgy alakult mint szerettem volna, de ezen nem lepődök meg. A karácsony nálunk mindíg kapkodós, sőt, délutánra idegbajt szoktam kapni, de estére általában lenyugszom. :) Most a délelött totál elment, semmivel nem haladtam, pedig a sógornőm is itt volt. Délben mi még Majával hármasban a Stop Shopban múlattuk az időt. Na persze hogy nem bírta ki hazáig és ebéd nélkül bedobta a szunyát. Nem akartam felkelteni nehogy ne sikerüljön visszaaltatni, és ezzel az egész délutánt odavágjuk mert nyűgös lesz. Így mikor hazaértünk Apa ült vele a kocsiban és meg villámtempóban porszívóztam és pakoltam, majd cseréltünk. Emma délutáni alvása kemény fél órásra sikeredett, ami rosszabb mintha nem aludt volna, de mindegy! A kacsát kissé megkésve 4-kor raktam be, de reméltem még időben vagyunk. Anyósomékat és a szüleimet fél ötre vártuk, és végülis csak kicsit voltunk elcsúszva. A tusolás és hajmosás már nem fért bele, de amúgy jók voltunk, így viszonylag nyugiban indultunk neki az ünneplésnek.

A csajokat beküldtem játszani nagyszülőkkel, majd gyorsan kipakoltuk az ajándékokat. A karácsonyi zene szólt, ráztam a csengőt, de nem jött senki... Megint csengettem, de csak nem jöttek, pedig arra számítottam Emma majd szalad... De nem, sőt, szinte ki kellett vonszolni Őt a kisszobából. -Máskor is volt már ilyen, a 3. szülinapján például, amikor is olyan volt mintha nem akarná, vagy nem tudná kifejezni az örömét, de mivel ez idén már nem jelentkezett amikor köszöntötték, nem is számítottam erre. Igyekeztem kedvesen vonszolni miközben szólt a menyből az angyal, de még makacskodott. Maja mentette meg a helyzetet, mivel Ő rögtön rárohant egy Dóra DVD-re ami nem volt becsomizva. :) Persze nagy nevetés kerekedett, és Emma is oldódott ettől. Ezután Ő is megleste mit is rejtett a fa alá a Jézuska. :) A babaház fantasztikusan nagy sikert aratott, azóta is azzal játszik amikor csak teheti. Maja is élvezte a sok újdonságot. Némi irigykedés volt persze, a babaházhoz nyúlni nem lehetett, de nem is számítottam másra. Emma különben ha épp olyan kedve volt előadta az oviban tanult verseket és dalokat, kár hogy nem volt kéznél a kamera.

Összességében mondhatom hogy minden jól sikerült, és szép este volt. A vacsora is finom volt, a társaság is jó, hamar elszaladt az este.

Az ünnep első napján aztán vándoroltunk Apósomékhoz ebédre, majd István napozni, második nap Anyukámékhoz...

Fárasztó három nap volt, mégis mindíg várjuk a következőt. :) Köszönjük a sok szép ajándékot, sokáig örömünket leljük majd bennük. :)

Boldog Karácsonyt Kívánunk

Esik a hóóóóóóóóó!!!!

Ma mióta megláttam hogy havazik, egész nap abban reménykedtem hogy délutánig megmarad ez a csöpp hó és kihasználhatjuk.

Kicsit korábban mentem Emmáért az oviba miután bevásároltam és beszereztem egy szánkót is amire ketten elférnek! :) Persze csak reméltem hogy Maja élvezni fogja a havat... Tavaly ugyan látott már havat, de még pici volt, nem sokat törődött vele... Kivéve amikor belesett arccal némi elbénázott hurcibálásnak köszönhetően, de ezt nem részletezem.
A lényeg hogy a mai szánkózás jól sikerült, és ha nem is lesz több hó idén, akkor is megörökítettük ezt a csúszkálást és kiélveztük a havat már amennyire ez az egy centi engedi.
Emma szerencséjére a szomszéd kisfiúnak is kedve támadt látva minket, így az ő apukája gyorsan is húzta őket. :)

Kedvet kaptam

Csillusnál láttam tegnap ezt a kekszet, Ő Limaránál találta... Én is kedvet kaptam hozzá, remélem ízleni fog majd a csajoknak.

Ilyen lett:

A Maja tiszta papa :)

Megdöbbentő a hasonlóság, na jó nem az, hisz egy család vagyunk.... kicsi Majám tiszta Apukám ezeken a képeken. :)

Disney on Ice

Tegnap voltunk Emmával a Disney idei revüjén, ami nagyon tetszett mindkettőnknek. Szépek voltak a jelmezek, ügyesen táncoltak a szereplők. Végig fényképeztem, sajnos hiába, a sok fénytől alig akad ami nem homályos. De az élmény megvan, jövőre Maját is visszük. :)

Ovis karácsony

Nem is gondoltam volna hogy ilyen klassz műsorral készülnek a kicsik! Nagyon ügyesek voltak. Emmám is lelkesen énekelt és szavalt. Olyan jó volt látni, és olyan jót pityeregtem a végén. :) Kaptunk Apával egy csodaszép mécsest, már ki is tettem a párkányra, karácsonykor gyújtjuk majd meg. :)

Az ovis ajándékoknak nagyon örültek a gyerekek. Emma egy babaházra startolt rögtön, és sokáig játszott is vele. Eddig is azt gondoltam hogy remek ajándék várja majd a fa alatt, és ez a reakció csak még jobban megerősített. Jaj, de kíváncsi leszek mit szól majd! 23.-án szereljük majd össze, és a kamrában várja majd hogy a fa alá kerülhessen.
Majám egyszer kétszer beleszólt az ovisok előadásába, de nem volt vészes, igyekeztem nagyon hogy kibírja a végéig. Amúgy nagyon élvezte a sürgés forgást az ünnepély után. Jött ment, pakolt, játszott. Emmát meg alig láttam, rettentően el volt foglalva az új játékokkal és a pajtásaival. Mondjuk egyik gyereknek sem igen akaródzott hazaindulni, majd 6 óra volt mire eljöttünk, pedig 4-kor kezdődött az összejövetel.

Tejszínes narancs torta

Nagyon egyszerű, mégis szerintem isteni finom ez a torta.
Én sima vizes piskótából sütök egy tésztát, azt töltöm.

Besamelt főzünk:
2 dl tejből,
2 ek lisztből
1 ek cukorból. Hűlni hagyjuk.

Összekeverünk:
15 dkg margarint,
20 dkg porcukrot,
1 narancs héját
1 citromhéját.

Az egészet összekeverjük és tölthetjük is a tortát: piskóta, krém, tejszínhab, narancsdarabok...
A tészta tetejére is jusson krém, nehogy kiszáradjon. Nem kell sajnálni a tejszínt,
mehet bele bőven.
A krém 6 tojásból készült piskótához elég, ehhez fél literes tejszínt használok el, és 5-6 db nagy narancsot.

Szülinapi bulik

A sok vendég miatt Emma szülinapját napokig ünnepeltük. Szombaton a barátaink jöttek, vasárnap a család, ma pedig mivel az ovis-játszóházas zsúr elmaradt, áthívtam két kis ovistársát játszani.

Kicsit izgultam, mert 3 gyerekért mentem az oviba, a szüleik 6-ra jöttek értük. Szerencsére minden jól sikerült, aranyosak voltak.

Sajnos a fényképezőgépen valamit elállítottunk, mert egy ideje rettentő homályos képeket tudtam csak csinálni, de ma addig nyomkodtam míg sikerült helyrehozni a beállításokat.

Imádott Zsigával és Hannával :)

És egy kép a tortáról, amire büszke vagyok, még ha kicsit homályos is...

Boldog szülinapot Emma!!!!

Komáromi János:
Ez a nap…

talán még a csillagok is
ünnepelni mennek
ezüst-fehér Hold fényébe
szépen felöltöznek

tündér lányok víztükrére
hullámfodrot varrnak
szél úrfiak falevéllel
táncolni akarnak

milyen csodaszép ez a nap
ugye Te is érzed
mosolygós az egész világ
köszöntenek Téged

ma éjjel majd Rád találnak
csodatévő álmok
én addig is szeretettel:
Boldog szülinapot kívánok!

Köszöntő

Vár a mosoly és a dal,
maradj mindig fiatal.
Soha bánat ne érjen
hozzád rossz szó ne férjen.

Kicsi madár válladra
vidáman repüljön.
Kacagó nótát
csak Neked fütyüljön.

Csillogó szemedből
könny sose guruljon.
Lágy tavaszi szellő
arcodhoz simuljon.

Az igaz boldogság
ne hagyjon el soha.
Kísérje utadat
angyalok mosolya.

Nagyon nagyon boldog születésnapot kívánunk kicsi Emmám!!! Nagyon szeretünk Édesem!

Apa, Anya, Maja

Advent, Mikulás, Karácsonyi előkészület...

Néha olyan lassan megy az idő, mégis most hirtelen azon kaptam magam hogy december van, nem hogy csak úgy simán, hanem gyerekekkel, akiknek nagyon fontos hogy megismerjék, átvegyék, átérezzék az ünnepi hangulatot. Igyekszem Emmával többet beszélgetni, és témába illő kreatívkodós ötletekkel előállni. Persze nincs mindíg sikere annak amit kitalálok, de így is úgy is együtt ténykedünk, ez a legfontosabb. Majám még kicsi, ő még csak szétszedős-rombolós, de jövőre biztosan szívesen alkot majd Ő is. :) Már most szívesen firkál egy keveset ha látja hogy Emma színez, rajzol.
Elérkezett a Mikulás ünnep is. Emmám írtó édes volt, nagyon várta, és 5.-én este alig bírt elaludni. Aztán kitalálta fél attól hogy a Mikulás bemegy a szobájába, és inkább maradjon vele az Apja. Gondolom a nagyszakállú- nagy hasú Télapóval Apát vélte méltó ellenfélnek ha esetleg valami gubanc adódna. Persze reggel volt nagy öröm, és szerencsére idő is maradt kipróbálni az ajándékot. :) Szerencsére jó választásnak bizonyult az édességek mellé a fagyikészítős gyurma szett. :)
És következtetéseket vont le, amiért nem kapott virgácsot. Kb két hete várjuk a Mikut, és kibeszéltük hogy a rossz gyerekek kapnak virgácsot, és Emmám nagyon bízott benne hogy nem kap majd, félt is talán, és emiatt azt gondoltam nem is kap, pedig biztos elfért volna a zsákjában. Anyukámat is lebeszéltem róla, így virgács nélkül maradt. Igenám, de most hogy nem kapott, somolyogva mondja, hogy biztos nagyon jó gyerek volt, és hogy mindegyik Mikulás azt hiszi hogy jó gyerek volt. :) Meg kell zabálni különben ahogy előadja.
Majám még nem vette a lapot, de az ajándékoknak Ő is nagyon örült. :) Egyenlőre nagy szeretettel húzza vonja a tanuló kutyust amit kapott. :)
Az ovis Milukás is jól sikerült, kár hogy nem mehettünk be. Az óvónéni szerint kisangyalok voltak a gyerekek. :) Képeket majd kapunk, alig várom. :)
Holnap meg szülinapot ünneplünk. Hihetetlen hogy 4 év így elszaladt. Most született meg Emma, és olyan nagylány lett egy szempillantás alatt. :) Holnap mi köszöntjük reggel, aztán az oviban is ünnepelnek. Vendégek meg hétvégén lesznek.
A karácsonyi ajándékok beszerzését is elkezdtem. Emmámé ma- holnap érkezik postán. Jaj, alig várom hogy lássam. Barbie házat kap, három szintes, bútorozott. Hmmm... Biztosan én is szívesen odaülök majd vele. :)
Majámmal még gondban vagyok, még nem tudom biztosan hogy mi lapul majd neki a fa alatt. Hisz nem baba már, és a bébijátékok már nem igazán neki valók. Ötletem több is van, például Clemmy építő, vagy készségfejlesztő elefánt(Molto), hasonló házikót is néztem(Gowi). Na, de attól nem félek hogy semmi nem várja majd. :)
Folyt....

Mifelénk

Mostanában megint se időm, se energiám írni. A lányok megint betegek. Orrfolyás a köbön és köhögés. Nem is jönnek ki belőle könnyen, megint már egy hete Emma is itthon van... A dokibácsi aztmondta mivel gyakori és makacs is ez mifelénk, elküldi pulmonológiára. Kíváncsi leszek mit állapítanak meg.
Maja elég jól viseli az orrszívást, csak néha menekül el. :) Amúgy meg egész nap megy, meg sem lehet állítani. Nagyon ügyes, ritkán esik el.
Ma játszóházazni voltunk, bár csak egy ótrra mentünk. Tegnap Rózsimamáztunk, elötte Anyukámék jöttek. :) Igyekszem szervezni valamit minden napra, mert ezek a lányok úúútálják a hideget, nem szívesen vannak kint, de itthon sem jó egész nap. Remélem hétfőn már megy majd Emma, bár abból kiindulva hogy hétfőn még azt reméltem hogy ma már mehet...
A közelgő szülinap miatt meg nagy szervezkedésben vagyok, sokan vagyunk, így nem is egy nap alatt zajlik majd az ünneplés. Ovisok, barátok, család....
Mennek kell, kelnek a csajok.

Képek

Hasonlítós - 14 hónapos csajok

Lehet csak panaszkodni kellett...

Remélem nem kiabálom el, és a tegnapi tündér Emma megmarad olyannak amilyen tegnap volt. Amikor mentem érte aranyos volt, kedves. Mi több, beszédes. Mondtam neki hogy megyünk vásárolni a corába, majd ki ugrott a bőréből. Igaz, tudja hogy felülhet a körhintára meg ilyesmi, de van hogy ez sem hatja meg. Most végig szót fogadott, nem nyafogott. Még az autós bevásárlóból is kiszállt hogy Maja is beülhessen.
Amúgy jól nézhettem ki a babakocsit meg azt a szerkezetet taszigálva míg nem érkezett meg Apánk, ő ugyanis jó háromnegyed óra múltán csatlakozott csak. Időközben meg szereztem még egy autós beülőst, és az összecsukott babakocsival a tetején kacskaringóztam. :) Persze akkor is érdekesen nézhettem ki mikor a kis körhinta körül baktattam körbe körbe nehogy másodszülött leányom kiessen.
Mondanom sem kell, teljes volt az öröm mindkét lány részéről. :) Nem is gondoltam volna hogy Maja ilyen sokáig elücsörög majd a kisautóban, de még dolgunk végeztével sem akaródzott neki kijönni. :)
Éééés Emmánál az áhított kekszből sem lett botrány amiért nem ehet vacsi elött.
Aztán az egész este jól telt.
Jaj, de jó volna mindíg így! :)

Nehezen megy

Pedig vannak ám történések. A legfontosabb: Majám egyedül feláll és megy, bár (még) nem sokat, de talán most mondhatom hivatalosan hogy elindult. Egyenlőre mondjuk hosszabb távokhoz kéri hogy foghassa egy ujjamat, vagy hogy tolhassa a kis babakocsit. Nagyon kitartó, és imádom ezt benne. Képes már kocsit tolva több száz métert megtenni, és amikor már szuszog, akkor is megy. :)
Egyre több mindent mond, persze még nem tisztán, de én értem. :)
Az evése kicsit visszafogottabb lett, de eszik, nincs min aggódni. A napi kétszeri alvásra még szüksége van, bár most kicsit el vagyunk csúszva, és van hogy fel kell ébresztenem mert menni kell Emmáért.
Emma... Jaj, de nagyon nehéz vele mostanság. Olyan de olyan dacos. Elkeserítő. Nem tudom mit kezdjek sokszor vele, és nem használ semmi. Olyan sakál módjára üvölt és vergődik... sosem gondoltam hogy az én kis drága babámból ilyen hisztérika lesz. Fáj ha így látom, de nem hagyja hogy segítsek, tombol. Mondanom sem kell az oviban semmi ilyesmit nem tapasztalnak. Ott mindent csinál, részt vesz amin kell, együtt játszik, angolozik, tornázik... ott fel tud öltözni, és nem nyafog mindenért. Mostanában már görcsbe áll a gyomrom amikor belépek délután, mert rögtön nagyon ellenséges, és szemtelen. Pedig még csak odaköszöntem. Szomorú ez. És nem is látom kiutat. Nem tudom meddig normális a dackorszak, és hogy ez a heves negativitás ettől van e, de nagyon nehéz. Már komolyan gondolkodom hogy szakemberhez fordulok, akár családterápiás foglalkozáson is résztvennék, talán segítene. De lehet hogy nem, és lehet hogy ezt az időszakot csak túl kell élni valahogy.
Persze máskor meg tündér, és el sem hinném hogy ilyeneket produkál. :( Az egész amúgy a ovira és Majám születésére vezethető vissza, aztán meg elharapódzott ez a helyzet. Egyiket sem tudom likvidálni, ilyen szempontból az idő ami segíthet. Szegény Maja meg már olyan bizalomvesztett Emmával. Ő mindíg csak próbál a közelébe férkőzni, és csüngene rajta, úgy örül neki ha meglátja, de Emma nem engedi, sőt, sokszor durva vele. Persze Emma azt meg nem érti ha sok elutasítás után játszana Majával, ő meg már nem megy hozzá. :(
El vagyok keseredve. Ennyi.

Megvagyunk ám...

Csak épp a blogírásra sem időm, sem kedvem nem nagyon akadt mostanság. A lányok betegek voltak, két hétig szenvedünk hol ezzel, hol azzal.

Emmának volt száraz köhögés, aztán hurutos, aztán hasmenés, majd megint hurutos köhögés, és talán még most sem gyógyultak teljesen. Emma ugyan ma már ment oviba, de az orra folyik kissé.

Maja csupa láz volt napokig nem ment le. A torka nagyon csúnya volt, és kapott antibiotikumot, amikor azt hittem innen már csak jobb lehet. Aztán kiderült, hogy mint az Apja, Majám is penicilin érzékeny, csupa piros pötty volt az egész gyerek. Gyors telefon a dokinak, kálcium, fenistil, majd újabb dokilátogatás. Nem kaptunk újabb antibiotikumot, vártuk hogy elmúljanak a kiütései. A torka ugyan még nem volt rendben teljesen, de mostanra túl vagyunk ezen is.

Erre Maja tegnap meg furán kezdett köhögni, ha folytatódik holnap visszamegyünk a dokibácsihoz! Remélem mostmár kijövünk ebből, mert nagyon rossz hogy betegek.

Képek - a hidegből

Tegnap a veresi tóhoz mentünk ki kacsát etetni. A lányok nagyon élvezték, persze Maja szerette volna sokkal közelebbről is szemügyre venni a hápogó szárnyasokat. :) Emma imád dobálni nekik, nem tudom mennyi ételt kellene vinnünk hogy ne az fogyjon el, hanem az ő türelme. :) És hiába volt hűvös, nagyon jó volt kint lenni ebben a simogató napsütésben. :)

Renivel