Imádnak

... kicsit beülni a volánhoz és vadul nyomnak, tekernek, kapcsolnak mindent amit csak lehet. :)

Állatsziget forevör

Régen is sokszor mentünk, most is így teszünk. Kellemes felüdülés Budapesten ilyen helyre kijárni, főleg hogy kb 5 percet autózunk hogy kicsit kiszabaduljunk a rengeteg ház közül. A gyerekek is mindig élvezik, szeretik az állatokat, tanulnak is minden alkalommal valami újat, és a játszótér is szuper. (és mindez ingyen, és az év folyamán sok klassz rendezvény is van)

Szentendre

Nemrég Szentendrére kirándultunk, de sajnos elég rövidre sikeredett az utunk. Budapesten ragyogó idő volt, alig vártam hogy egy jó kis kavicsdobálás közben élvezzem a napsütést és aztán fagyizzunk egyet. Ebből az álomból nem sok maradt mikor kiértünk, mert a szentendrei "parti sétány" teljesen szét van túrva, alig 100 métert lehet sétálni ott ahol régen lehetett, és a Duna olyan magasan állt, hogy a kavicsos helyünk meg mind víz alatt állt. Erről ennyit. Gondoltam nem baj, a fagyizás meg némi séta még azért jó lesz. Nekiindultunk, de alig negyed óra után beborult az ég, majd csöpögni kezdett, aztán szakadni. Szerencsére a nagy zuhé előtt már sikerült visszaülnünk a kocsiba, így egy kurta kirándulás után hazaindultunk. Barátaink viszont átjöttek, így kellemesen folytatódott az este.

 

Hazafelé ez a szépség azért jól esett:

Yessss

A Maja megette a zöldbab főzeléket pörkölttel!!!! Igaz, még csaltam is... ciki vagy nem, összeturmixoltam, mert ha meglátja mit adok, meg sem kóstolja... Tudom, sokaknak ez nem extra, de nekem kicsit megnyugszik a lelkem ilyenkor. Most úgy érzem hogy megtettem ami tőlem telik, hogy jól etessem a gyereket. Sokszor hiába próbálkozom. A válogatósság nem kifejezés nálunk, és ami még nagyobb baj az az, hogy Maja nem hajlandó megkóstolni semmit ami neki nem szimpi. Pedig picinek még a salátafőzeléket és a céklafőzeléket is megette. Most meg szinte semmit nem akar, ami egészséges, nem hízlal, vagy egyáltalán zöldség. Minden nap ellenne rántott hússal és valami körettel hozzá...

Tavaszodik

Jaaaj, el sem tudom mondai mennyire vártuk már hogy jó idő legyen. Igaz, ma már nem is annyira felhőtlen és napsütéses az idő, mégis el kell mondanom mennyire élveztük az elmúlt napokban a kellemes, napos tavaszt.

Megvagyunk

Nem is tudom hol kezdjem az írást, mert igencsak el vagyok maradva, hónapok óta egy betűt sem vetettem. 

Sok minden történt ezalatt az idő alatt. Nem szeretném részletezni a család sok gondját, baját, problémáját, így inkább csak egy gyors áttekintést írok. Budapestre visszaköltöztünk, aztán még egyszer költöztünk, Emmám elmúlt 5 éves, Maja 2,5. Emma természetesen a távolság miatt új óvodába jár, Maja még itthon van velem, de szeptemberben ő is kezdi majd.

Emmám mondhatni megszokta az új ovit, de szerintem neki is mai napig fájó pont az ovi téma, hiányzik neki a régi, főleg Zsiga. Fontos megemlítenem vele kapcsolatban hogy véééégre elhagyta a cumit. Egy ideje már cikinek találta, de nem erőszakoskodtunk vele hogy tegye le. Történt ugyanis hogy az 5. szülinapja után egy két nappal valami történt a nyelvével, megharapta vagy kicsípte valami nem tudom, de onnantól kezdve nem cumizott, mert bántotta a nyelvét a cumi. Napok teltek el úgy hogy nem is kérte, majd egyszer szerette volna, de akkor már nem adtam neki oda. Nem volt sírás, nem volt hiszti, csak befejeződött végre a cumizás. Örülök hogy ilyen könnyen sikerült megszabadulni tőle, mert már igencsak ideje volt.

 Ettől eltekintve is olyan nagylány már. Olyan szép, okos, ügyes, és tud ha akar. A gond az hogy rettentő hisztis, felesel és szófogadatlan. Az oviban rengeteg rossz ragad rá, és emiatt sajnos Maja is sokszor rossz példát lát, amit hibátlanul tud később rögtönözni. 

Nem mondanám hogy jó testvérek, sőt. Komoly érzékük van rá hogy kizárólag az esti lefekvés idejében képesek csendben ketten eljátszani veszekedés nélkül. 

Maja egy tünemény. Olyan közvetlen és barátságos, és korához képest olyan okos. Már menne oviba, persze nem tudja hogy az hogy is lesz majd pontosan. Kicsit lusta, de ha például játszóházról van szó, akkor rendesen megmozgatja magát. Most is jó dundi, hogy finoman fogalmazzak. Voltunk endokrinológián vele, de kontroll csak májusban lesz, így sokat nem tudok írni erről. A doki szerint egyébként semmi baja, ezt örökölte. (mondta ezt úgy hogy hozzátette: anyukát elnézve, köszi) Két hét múlva megyünk nyílt napra az oviba ahová járni fognak, kíváncsi leszek. Azon dilemmázom hogy egy csoportba kerüljenek e. A mostani óvónéni szerint ha itthon nyúzzák egymást folyton akkor nem kéne, de én bízom benne hogy pont az kovácsolja össze őket. Ha valakinek van ezzel kapcsolatban véleménye, tapasztalata szívesen fogadom.

Most mennem kell... igyekszem folytatni.