2013. április 5., péntek

Megvagyunk

Nem is tudom hol kezdjem az írást, mert igencsak el vagyok maradva, hónapok óta egy betűt sem vetettem. 
Sok minden történt ezalatt az idő alatt. Nem szeretném részletezni a család sok gondját, baját, problémáját, így inkább csak egy gyors áttekintést írok. Budapestre visszaköltöztünk, aztán még egyszer költöztünk, Emmám elmúlt 5 éves, Maja 2,5. Emma természetesen a távolság miatt új óvodába jár, Maja még itthon van velem, de szeptemberben ő is kezdi majd.

Emmám mondhatni megszokta az új ovit, de szerintem neki is mai napig fájó pont az ovi téma, hiányzik neki a régi, főleg Zsiga. Fontos megemlítenem vele kapcsolatban hogy véééégre elhagyta a cumit. Egy ideje már cikinek találta, de nem erőszakoskodtunk vele hogy tegye le. Történt ugyanis hogy az 5. szülinapja után egy két nappal valami történt a nyelvével, megharapta vagy kicsípte valami nem tudom, de onnantól kezdve nem cumizott, mert bántotta a nyelvét a cumi. Napok teltek el úgy hogy nem is kérte, majd egyszer szerette volna, de akkor már nem adtam neki oda. Nem volt sírás, nem volt hiszti, csak befejeződött végre a cumizás. Örülök hogy ilyen könnyen sikerült megszabadulni tőle, mert már igencsak ideje volt.
 Ettől eltekintve is olyan nagylány már. Olyan szép, okos, ügyes, és tud ha akar. A gond az hogy rettentő hisztis, felesel és szófogadatlan. Az oviban rengeteg rossz ragad rá, és emiatt sajnos Maja is sokszor rossz példát lát, amit hibátlanul tud később rögtönözni. 

Nem mondanám hogy jó testvérek, sőt. Komoly érzékük van rá hogy kizárólag az esti lefekvés idejében képesek csendben ketten eljátszani veszekedés nélkül. 

Maja egy tünemény. Olyan közvetlen és barátságos, és korához képest olyan okos. Már menne oviba, persze nem tudja hogy az hogy is lesz majd pontosan. Kicsit lusta, de ha például játszóházról van szó, akkor rendesen megmozgatja magát. Most is jó dundi, hogy finoman fogalmazzak. Voltunk endokrinológián vele, de kontroll csak májusban lesz, így sokat nem tudok írni erről. A doki szerint egyébként semmi baja, ezt örökölte. (mondta ezt úgy hogy hozzátette: anyukát elnézve, köszi) Két hét múlva megyünk nyílt napra az oviba ahová járni fognak, kíváncsi leszek. Azon dilemmázom hogy egy csoportba kerüljenek e. A mostani óvónéni szerint ha itthon nyúzzák egymást folyton akkor nem kéne, de én bízom benne hogy pont az kovácsolja össze őket. Ha valakinek van ezzel kapcsolatban véleménye, tapasztalata szívesen fogadom.

Most mennem kell... igyekszem folytatni.



2 megjegyzés: